Sikerült összegyűjteni az 1 millió aláírást – az utolsó pillanatban. Elképesztő történet, ahogy célba ér a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezése, de a győzelemig még több jogi akadályt is vennie kell a kampánynak.
A kezdeményezés azt célozza meg, hogy az EU felzárkoztatásra szánt kohéziós forrásait úgy használják fel a jövőben, hogy a pénzek elosztásánál, az egyes régiók támogatásánál ne csak azok gazdasági lemaradását, hanem nemzeti jellegzetességeiket is vegyék figyelembe. Vagyis ne lehessen a nemzeti régió diszkrimináció áldozata egy más nemzeti többségű államban. Voltak-e egyételmű jelek, hogy az EU kohéziós forrásait Románia asszimilációs célokra használja fel? Miért próbált az Európai Bizottság ellépni a kezdeményezés mellől? Hangulatkeltés-e a trianoni emlékévben a román államfő ominózus parlamenti beszéde?
Vendégünk: Pászkán Zsolt, Románia-szakértő, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértője.
Műsorunk az alábbi felületeken is elérhető:
Az írni-olvasni tudók aránya Partiumban, Székelyföldön vagy a Bánságban messze a legnagyobb volt a múlt század első felének Román Királyságában. A különbség ma is tetten érhető az egyes területek jövőképében.
Bukarest már nem csak Ukrajna túlélését támogatná, hanem annak katonai győzelmét is – jelentette ki a külügyminiszter. Oana Țoiu szerint ez Románia biztonságát is szolgálja.
Alig várják a további együttműködést.
A magyar álláspont ebben teljesen világos.
A kínaiak nem csupán tőkét hoznak, hanem hozzáférést biztosítanak a legmodernebb technológiákhoz, és ablakot nyitnak a világpiacra.
Se engedély, se ember, se haladás – így húzódik Románia legfontosabb autópályája.
Az ukrán kormány egyéves moratóriumot tervez az adóellenőrzésekre – jelentette be Julija Szviridenko miniszterelnök a közösségi médiában.
A palágykomoróci templom falára azt írták: „magyarok, takarodjatok!”
